Mi a sportpszichológia?
A kezdőlapon már felsoroltam azokat a leggyakrabban előforduló helyzeteket, problémákat, amikor érdemes sportpszichológus segítségét kérni. Fontos azonban, hogy mivel a cél a teljesítményfokozás, illetve a csúcsteljesítmény elérése, akkor is érdemes sportpszichológussal dolgozni, ha nincs kiemelkedő probléma, hanem „mindössze” a versenyekre való tudatos felkészülés a cél, hiszen ebben rendkívül hatékony például a mentáltréning.
Sok edző vagy sportoló csak akkor kér segítséget, amikor már „ég a ház”, közeledik egy fontos verseny, a „tűzoltó” jellegű munka azonban mindig kevésbé sikeres, ezért is van jelentősége a prevenciónak. Már csak azért is, mivel ahhoz, hogy a módszerek beépüljenek, idő és gyakorlás kell (ahogyan bármilyen új készség elsajátítása esetén). Az első szakaszban a sportoló az edzésen gyakorolja a technikákat, ezt követi csak a versenyzésbe való beépítés, aminek a rutinszerű alkalmazásához megint csak időre van szükség.
Munkám során azt tapasztalom, hogy a segítségkérést szintén meg kell tanulni, sajnos ugyanis úgy vagyunk szocializálva, hogy azt tekintjük erősnek, aki egyedül oldja meg a problémáit. Holott véleményem szerint éppen az ellenkezője igaz, és az az igazán erős, aki felismeri a határait és belátja, hogy bizonyos esetekben egyrészt könnyebb, másrészt sokkal hatékonyabb, ha segítséget kér.
A módszerekről
Egy sportpszichológus alapvetően a képzettségének megfelelően többféle módszerrel, technikával is dolgozhat. A teljesség igénye nélkül ismertetném a leggyakoribbakat, amelyek szinte biztosan előkerülnek a velem való munka során.
Autogén tréning: Ez egy relaxációs módszer, amelynek a lényege a test tudatos ellazítása. Elsajátításával a sportoló megtanulja, hogy hogyan kapcsoljon át nyugalmi tónusra, vagyis fogja tudni szabályozni a belső állapotát. Ez a módszer különösen a szomatikus szorongóknak hasznos (akiknél a szorongás testi tünetekben nyilvánul meg, mint pl. hányinger, izzadás, remegés stb.), de általánosságban is hatékony módszere a stresszkezelésnek. A stresszről ugyanis tudjuk, hogy növeli a pulzust, a vérnyomást, a kortizol szintet, fáradtságot és koncentrációs zavart okozhat, amik akár kiégéshez is vezethetnek. Mindez pedig együtt jár a teljesítményromlással, hiszen így csökken például az önbizalom és a motiváció, ellenben megnő a sérülés esélye. A módszer az elsajátítást követően lényegében bárhol, bármikor alkalmazható. A sportban azért van még jelentősége, mivel relaxált állapotban jobban hatnak a célformulák, illetve a mentáltréning is.
Mentáltréning: A mentáltréning egy mozgás, vagy mozdulatsor fejben történő gyakorlását jelenti. Sok sportoló már magától is szokta ezt végezni (sokan rosszul, mivel a negatív végkimenetelt képzelik el), viszont nagyban növeli a hatékonyságot, ha ez tudatosan és részletesen fel van építve (ehhez gyakran jól jön az edző bevonása is), illetve a sportoló igényeihez igazodva ki van dolgozva és meg van támogatva például szimbólumokkal, célformulákkal. Gyerekek esetén még fontosabb a felépítés, amit először játékos gyakorlatokkal kezdünk, majd rajzokkal folytatjuk, végül pedig eljutunk a tényleges fejben történő gyakorláshoz.
A mentáltréningre klasszikus élsportolói példa Risztov Éva esete, aki a 10 km-es távot a sportpszichológusa segítségével részletesen lerajzolta egy lepedőre, majd fejben többször leúszta. Egy másik olimpikon úszó szintén készült ezzel a módszerrel, ő a mentáltréninghez tényleges mozdulatokat is hozzákapcsolt. Amellett, hogy mindez magabiztosságot is ad a sportolóknak, az ismerősségi hatás révén tovább fokozza a teljesítményt. A versenyhelyzetek gyakorlásán kívül egy-egy új mozdulat elsajátításában is segít, illetve kieső edzés pótlására is szokták használni a sportolók. A gyakorlás által javul a mozgásról alkotott séma, ami visszahat a mozgás kivitelezésére is.
Ezen kívül számos kisebb technika, illetve módszer is létezik, ilyenek többek között a célállítás, a célformulák, a forgatókönyvek készítése, koncentrációt elősegítő módszerek, mint a búra vagy a zseblámpa, a kognitív viselkedésterápia módszerei, mint a negatív automatikus gondolatok azonosítása és módosítása, vagy a különböző, NLP-ből (neurolingvisztikus programozás) átvett imaginációs gyakorlatok. Ezeket a módszereket írásban is a sportoló rendelkezésére bocsájtom, ezzel is segítve az elsajátítást, amit tartalmaz a konzultációk ára.
Nem ígérek könnyű utat, azonnali sikert és azt sem, hogy mindenkiből olimpiai bajnok lesz, aki sportpszichológussal dolgozik. Ahogyan azt az élsport világából már megtanultad, a munkát neked is bele kell tenned. Fontos tudni, hogy ezek a módszerek – főleg a kisebbek – egyfajta svédasztalként működnek, ami azt jelenti, hogy nem mindenkinek válnak be ugyanazok, ezért is van jelentősége a személyre szabásnak.
Ezeknek a módszereknek, illetve készségeknek az is előnye, hogy sporton kívül is jól hasznosíthatók, hiszen például hatékony kommunikációra, a stresszkezelésre, megfelelő célok kitűzésére mindenkinek szüksége van. Mindannyiunk életében vannak fontos események, mint egy állásinterjú, egy prezentáció, vagy bármi olyan helyzet, ami feszültséget válthat ki. Az egyik amatőr sportegyesületnél többen arról számoltak be, hogy az autogén tréninget beépítették a mindennapjaikba, illetve, hogy a munkájuk kapcsán is alkalmaznak egy-egy módszert.
Partnerek
Partnerek